A Tokaji borvidék 220 km-re fekszik Budapesttől északkeletre, a Tisza és a Bodrog találkozásánál. A Zempléni-hegység vulkanikus, jellemzően véletlenszerű kúpokban emelkedik ki az Alföld északi szélétől. A két folyó - a Bodrog és a Tisza – a hegység déli részén találkozik, éppen ott, ahol a Tokaj-hegy kiemelkedik Tokaj és Tarcal falvak fölé. Az Alföld felől meleg nyári szél érkezik, a hegyek védelmet nyújtanak, míg a folyók által biztosított pára elősegítik a botritisz kialakulását. A párás levegő kedvező hatással van a „Botrytis cinerea” vagy más néven a „nemespenész” kialakulására, mely által a Furmint, a Hárslevelű és a Sárga muskotály szőlők - a Tokaji borok jellegzetes szőlőfajtái - összetöppednek, aszúsodnak és koncentrálódik a bennük lévő cukortartalom. A botritisszel fertőzött töppedt szőlőt nevezi a köznyelv aszúnak. A Tokaji volt az első bor, amely tudatosan aszúsodott szőlőből készült. A nemes rothadást okozó körülmények, a szőlő töppedése, valamint a magas cukortartalom, a természetes savtartalom és az ízek intenzív koncentrációja a Tokaj régióra jellemzőek.

A tokaji borok hosszú, dicsőséges múltra tekintenek vissza. A francia uralkodó XIV. Lajos “A királyok bora, a borok királya”-ként emlegette, míg Nagy Katalin orosz cárnő, Tokaj városában azzal a céllal alapított orosz helyőrséget, hogy védjék a szőlőterületeket, illetve biztosítsák Szentpétervárra a rendszeres aszúbor kiszállításokat. Számos európai uralkodó köztudottan rajongott a tokaji borért: XV. Lajos és Nagy Frigyes vendégeiket - többek között Voltaire-t is - Tokajival vendégelte meg. III. Napóleon évente 30–40 hordó Tokajit rendelt a császári udvarba. A svéd III. Gustav kizárólag tokaji bort fogyasztott. Ferenc József császár rendszeresen tokaji aszúval ajándékozta meg Viktória királynőt: minden születésnapján az éveinek megfelelő tucatnyi palackot. Az évek során a tokaji bor több nagy írónak és zeneszerzőnek, köztük Beethoven, Liszt, Schubert, Goethe, Johann Strauss, Joseph Haydn, és Bram Stoker, a Dracula megalkotójának kedvelt borává vált. De a filoxéra-járvány, a két világháború és a bortermelés államosítása a 20. század végére szinte kitörölte a nagy múltú tokaji bort a nemzetközi köztudatból. Az elmúlt három évtized azzal telt, hogy vállalkozó szellemű borászok fáradságos munkával visszaszerezzék a tokaji bor világhírnevét. Ma már a látogatók nemcsak a klasszikus aszú stílusú édes borokat, hanem kiváló száraz fehéreket - mint a Furmint és a Hárslevelű - is megkóstolhatnak; biztató jelek e történelmi régió izgalmas jövőbeli kilátásairól.

Az OEM-ként bejegyzett terméknevek azok, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak a termék előállítása szerinti helyhez. Az OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) címke olyan terméket azonosít, amely egy adott helyről, régióból vagy országból származik, és amelynek minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek köszönhetőek a benne rejlő természeti tényezőkkel (nyersanyagok, környezeti jellemzők) , hely) és emberi tényezők (hagyományos és kézműves termelés), amelyek előállítási, átalakítási és kidolgozási szakaszai mind a meghatározott földrajzi területen zajlanak, a termelés eljárási szabályzatában rögzített szigorú termelési előírások betartásával. Az OEM-ként bejegyzett tokaji borok azok, amelyek a legerősebben kötődnek a készítés helyéhez. OEM-Oltalom alatt álló eredetmegjelölés: a jelenleg hatályos legmagasabb (EU harmonizált) eredetvédelmi kategória, amibe csak az adott borvidéken meghatározott termékkategóriák és szőlőfajták tartoznak bele. Tokaj-Hegyalján, az alábbi fajták tartoznak a kiemelt, ajánlott fajták közé, melyek Tokaj-OEM-ként hozhatók forgalomba: furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kabar, kövérszőlő (vannak még fajták, melyet telepítését csak kutatási céllal támogatják). Tokaj egyébként a világ első zárt borvidéke, aminek értelmében csak helyi szőlőből készült, kész bor kerülhet ki.